Setiap
suku bangsa di dunia tentu memiliki adat kebiasaan atau tradisi yang menjadi
ciri khas daerahnya. Demikian pula Bangsa Bugis khususnya suku Bugis Bone.
Berikut ini kami akan paparkan secara lengkap tentang kronologis dan tatabahasa
yang sering digunakan oleh bangsa bugis dalam melaksanakan hajatan pernikahan
tersebut.
A. MAMMANU’-MANU’ =
MAPPESE’-PESE’ = MAPPAU RI BOKO TANGE’ = MABBALAWO
CICI = MABBAJA LALENG : Artinya
Menjajajki, pendekatan, pembuka jalan, merintis.
B. LETTU’ = MASSURO =
MADDUTA. Artinya
Melamar atau menyampaikan lamaran atau meminang yang dilakukan oleh salah
seorang atau masing-masing duta dari kedua belah pihak untuk berdialog dan
waktu melamar belum melibatkan banyak orang. Biasanya paling banyak 3-5 orang
dari masing-masing pihak termasuk kedua duta.
C. MAPPASIAREKENG. Artinya mengukuhkan kembali apa yang telah
disepakati oleh kedua duta yang dihadiri oleh sespuh dari masing-masing pihak.
dalam pelaksanaannya belum melibatkan banyak orang, yaitu cukup kedua duta
bersama sesepuh dari masing-masing pihak. Pada waktu inilah ditentukan
pelaksanaan Mappettu Ada yang artinya mengambil keputusan, kapan dilaksanakan
acara Mappettu Ada. Setelah sudah ada kesepakatan penentuan waktunya barulah
dilaksanakan.
D. MAPPETTU ADA. Artinya
mengambil keputusan bersama segala sesuatunya yang akan
dilaksanakan, termasuk
kesepakatan duta terdahulu dan selanjutnya kesepakatan waktu itu mengenai :
1.
SOMPA
atau SUNRANG yaitu Mahar atau mas kawin, sebagai hukum syariah.
2.
DOI
MENRE’ = BALANCA.Artinya Uang naik, sebagi hukum adat.
3.
LEKO’
atau ALU’ = KALU = ERANG-ERANG = TIWI-TIWI. Artinya bawaan atau seserahan.
dalam bahasa Bugis Bone disebut ” Passuro’ atau Mita ” yang diantar sewaktu
hari pelaksanaan akad nikah.
4.
ACCATAKENG.
Artinya biaya pencatatan pada penghulu.
5.
PAKEANG
BOTTING. Artinya busana pengantin yang akan disepakati.
6.
TONANGENNA.
Artinya kendaraan yang dibutuhkan dari kedua belah pihak.
7.
Pelaksanaan
hari ” H ” seperti :
·
Mappapenning
atau Mappaenre’ Botting. Artinya mengantar calon pengantin laki-laki ke rumah
calon pengantin perempuan untuk melaksanakan akad nikah.
·
Akkalabinengenna.
Artinya akad nikah
·
Mapparola.
Artinya sesudah akad nikah, pengantin perempuan bersama pengantin
laki-laki diantar kerumah pengantin laki-laki.
·
Aggaukeng.
Artinya pelaksanaan pesta atau resepsi dari kedua belah pihak.
E. Kegiatan selanjutnya dari
masing-masing pihak sesuai kemampuan misalnya :
·
MASSARAPO=MABBARUGA.
Artinya tempat pelaksanaan pesta disiapkan.
·
MAPPALETTU’
SELLENG = MATTAMPA. Artinya menyampaikan undangan kepada handai tolan dan
kerabat lainnya.
·
Kedua
calon pengantin sangat dibatasi lingkup geraknya demi menghindari hal-hal yang
tidak diharapkan. dalam istilah bahasa Bugis Bone disebut ” RAPO-RAPONNA’
·
Khusus
calon penganti perempuan disebut ” RIPALLEKKE “atau ” RIPASSOBBU”. Artinya ”
dipingit’ ditempatkan pada suatu kamar khusus. nanti muncul setelah 5 atau 3
hari sebelum akad nikah.
·
Selama
dipingit sampai hari pelaksanaan nikah, banyak acara ritual yang masing-masing
punya makna atau simbol, dalam bahasa Arab disebut TAFAUL dan dalam bahasa
Bugis disebut SENNU-SENNUANG atau SENNU-SENNURENG. antara lain :
·
Mabbedda’
Bolong. Artinya memakai bedak hitam dari beras yang sudah disangrai atau
digoreng sampai hangus tanpa minyak yang ditumbuk bersama bangle sampai halus.
Untuk pemakainannya dicampur dengar jeruk nipis, baru dioleskan kebagian
anggota tubuh utamanya wajah, lengan, kaki, dan lainnya, dibiarkan sampai
kering dan lengket betul. Hal ini persiapan untuk mandi sebagai “Lulur”.
·
Ripasau.
Artinya mandi uap.
·
Cemme
Passili. artinya mandi tolak bala (cemme tula’ bala).
·
Macceko.
Artinya membuka atau mencukur bulu-bulu halus pada bagian tertentu, untuk
memuluskan kulit utamanya wajah sebelum acara Tudang Penni artinya Malam Pacar.
·
Tudang
Penni atau malam Pacar pada umumnya dilaksanakan seperti : khatam Al-Quran,
Barzanji, Mappacci dan kegiatan lainnya sampai pagi. Kegiatan ini persiapan
untuk menunggu calon pengantin pria dalam pelaksanaan akad nikah esok harinya
F. Pelaksanaan akad nikah dalam
bahasa Bugis “Akkalibinengeng atau “Appasialang”,
Sebagai
acara puncak yang sakral, dengan resminya menjadi pasangan suami isteri.
sebelum acara akad nikah dan sesudahnya, masih banyak acara yang perlu
dilaksanakan dari kedua belah pihak, seperti :
·
Pihak perempuan lebih awal mempersiapkan segala
sesuatunya menunggu kedatangan rombongan dari pihak laki-laki dalam bahasa
BUgis disebut ” Madduppa Botting “
·
Pihak laki-laki juga demikian halnya, untuk menuju
kediaman calon pengantin perempuan lengkap dengan bawaannya yang disebut Leko’
serta walasuji dan maharnya diantar oleh sanak saudara, handai tolan, kerabat
keluarga bahkan pinisepuh/sesepuh. Rombongan tersebut dalam bahasa Bugis
disebut ” Pampawa Botting atau Pappapenning “
·
Sesudah pelaksanaan akad nikah ada pula acara
yang disebut ” Mappasiluka atau Mappasikarawa ” artinya membatalkan wudhu yakni
pengantin pria menuju kamar pengantin wanita (isterinya) untuk bersalaman
sebagai pertanda sudah sahnya sebagai suami isteri. Pada saat inilah”Inang
Botting ” dari pihak perempuan dan ” Amang Botting ” dari pihak laki-laki
menggunakan baca-bacanya atau mantra, artinya ilmu agar pasangan ini dapat
menjadi pasangan yang sakinah, mawaddah, warohmah.
·
Sesudah acara tersebut keluar dari kamar untuk
menemui orang tua / pinisepuh untuk menyampaikan permohonan maafnya, memohon
doa restunya agar segala kesalahan, dosa, dan kedurhakaannya dimaafkan agar
mereka dapat hidup bahagia, sejahtera, aman, dan damai dunia akhirat. Dalam
bahasa Bugis disebut ” MELLAU ADDAMPENG ” dalam bahasa Jawa “Sungkeman”
·
Sesudah acara tersebut, keduanya diantar menuju
baruga untuk duduk bersanding di atas pelaminan yang disaksikan para tamu
undangan yang hadir.
·
Setelah rombongan atau pengantar pengantin pria
sudah pulang, maka dari pihak wanita mempersiapkan rombongannya untuk mengantar
pengantin wanita bersama pengantin pria. sebagai umpan balik sekaligus
pengantin wanita menemui mertuanya/pinisepuh. Kegiatan ini disebut “MAPPAROLA’
sekaligus “MAMMATOWA” dalam bahasa Bugis. Kegiatan ini dapat dilakukan apabila
jarak tempat keduanya berdekatan karena acara pesta atau Aggaukeng dari pihak
perempuan dilaksanakan pada malam harinya (pada hari tersebut). Adapun kalau
tempat berjauhan maka pada hari itu belum dilaksanakan acara Mapparola, nanti
esok harinya dilaksanakan, maka acara ini disebut ‘MAROLA MABBENNI’untuk
pertama kalinya.
·
Waktu pelaksanaan Marola, maka acara pesta dari
pihak pria baru dilaksanakan.
·
Setelah keduanya telah melaksanakan pesta, maka
pasangan suami isteri ini dapat dikatakan mandiri.Dalam bahasa Bugis disebut
“NALAOWWANNI ALENA”. Namun masih ada kegiatan-kegiatan yang perlu dilalui
seperti :
a.Marola Wekkadua. Artinya
pengantin perempuan diantar oleh dua atau tiga orang perempuan untuk
bersama-sama ke rumah pengantin laki-laki dengan pakaian biasa dan bermalam
satu malam. Pada subuh harinya, pengantin bersama pengantarnya kembali sesudah
sarapan. Maka pada saat itu mertua pengantin wanita memberikan hadiah kepada
menantunya.
b. Ada pula yang disebut acara “MAPPITU” dari
pihak laki-laki, yaitu tujuh orang wanita tua berbaju Ponco’ atau ‘Baju Tokko’
dalam bahasa Bugis dan dalam bahasa Makassar disebut ‘Baju Bodo’ bersama tiga
orang tua lainnya, datang ke rumah pengantin wanita dengan membawa kue-kue adat
seperti : Dodoro’, Baje, Beppa pute, Beppa laiyya, Cucuru’ Tenne, dan
lain-lain. Kedatangan tersebut dimaksudkan silaturahim dalam membina kerukunan
keluarga yang dalam bahasa Bugis disebut “MASSITA BAISENG”.
c. Mabbarazanji yang dimulai
keluarga wanita kemudian disusul oleh keluarga pihak pria. Ini sebagai pertanda
rasa syukur atas terlaksananya apa yang diharapkan. Pada acara ini, pengantin
bisa bermalam bisa juga tidak. Dan pada saat itu pula dilaksanakan suatu
kegiatan yang lazim disebut “MALLUKA SARAPO”.
d. Poleang Punge’. Artinya
setelah acara Mabbarazanji dilaksanakan, maka subuh esok harinya, pengantin
pria kembali ke rumahnya untuk mengambil seperti : Gula Merah (manis), Kelapa
(gurih), dan Telur (bulat/menyatu).Hal ini dimaksudkan sebagai simbol atau
tafaul atau Sennu-sennuang. Agar semoga kehidupannya kelak serba berkecukupan,
yang dalam bahasa Bugis mengatakan TENNAPODO MACENNING MALUNRA’ATUWONG-TUWONG
LINONA” dan senantiasa menyatu. barang tersebut diteruskan ke pangkuan sang
isteri sebagai Penghasilan pertama dari Suami (Poleang Punge’) dan langsung
disimpan oleh sang isteri.
e. Selanjutnya Ziarah kubur dan mandi-mandi.
Demikian
rangkaian pokok dalam prosesi pernikahan Bangsa Bugis. Selanjutnya kami akan
paparkan tatabahasa atau ungkapan dalam bahasa Bugis pada waktu melamar dari
pihak laki-laki dan ungkapan dari pihak perempuan.
DARI PIHAK LAKI-LAKI (2x bicara) .
BICARA YANG PERTAMA :
BICARA YANG PERTAMA :
AS.AL.WB. Bismillahirrahmanirrahim
I. Alhamdulillahi Rabbil Alamin ….
SININNA TO MALEBBIKI IYYA KIALEBBIRIE NENNIYA KITANREREANGNGE ALEBBIRENNA.
NAIYYA RIOLO PAPPUJI NENNIYA BERESELLENG, RIPATARAKKAI TANRA ASUKKURUKENG
TENGRIGANGKATA LAO RISESE ARAJANNA PUAWANGSEUWWAE, NENNIYA TENRIALLUPAI
MASSALAWA ENRENGNGE MAPPASSALAMA MASSE’ MANNENNUNGENG LAO RI NABITTA MUHAMMAD
SAW
NAMUKA ELO ULLE’ SIMATANA PUANGMARAJAE NAWEREKKI KUAROMAI AJJAPPA-JAPPANG, APAINRINGENG KUWAETTOPA ASAGENANG, NATOPADA ENGKA SITUJU RUPA, SIWOLLONG-POLLONG, SIPAKARIO SIPAKARENNU SIRAGA-RAGA, RI JIJI TUDANG PANGADERENG RILANGKANA COKKONGENNA TOMALEBBIKKI …………SILISE BOLA (….. adalah Nama Tuan Rumah Pihak Perempuan).
NARIMUNRINNA RITU TAPARAIJAYYANGNGA ADDAMPENG, KUPAPPOLO ADDAWA-DAWANG BICARA, KUPABBARI ADA PAPPAKARAJA LAO RIOLO ALEBBIRETTA. IKKENG MAI WAWANG ENGKA POLE RI TANA MASE-MASENA TANAE RI ……….. TARAKKA MABBAKKASANG POLE RI BOLA ATUDANGENNA …………( Nama Tuan rumah dari pihak laki-laki).
TUTTUNG SALOMPE UDDANI, MATTEKKA RI SEPE’-SEPE’ MENASA, MOLA LETENG PADDENNUANG, MAKKATENNING RI WELARENG TEPPETTU’, MADDAMPE MASSENGE’ TEMMAGGANGKA RI TANA ASALAMAKENNA TANAE KU RINI. NATOPADA ENGKA LETTU TESSANGKALANGENG, MALLABU SENGERENG RI SUMPANG MENANGA PANGADERENNA TO MALEBBIKKI ……… (adalah nama Tuan Rumah pihak perempuan).
NARIPATIJJANG RI LANGKANA, TUPPU BARINGENG AJUARA LANGI, MAJJULEKKA RIAPPANG-APPANG, NARIPADDIRAE COKKONG RI TAPPERE MARUDDANI, NATOSSANRE RI RENRING LETTU’.
PALETTUI SELLENG PAPPAKARAJANA ………. SILISE, LAO RITOMALEBBIKKI ………SILISE’.
SELLENG PAPPAKARAJA TAMPU’ AKKATTA MARAJA, MARILALENG TEMMAGGANGKA. MENASA KUAROMAI PEMAGGA’ MADECENGNGI RIKALAWING ATI ENGAKAERITU NABBULO SIPEPPAKI DUTA PADA DUTA, IYYA NADDIOLOIYYE PESE’-PESE’NALUTTURENGNGE MANU’-MANU’ PARUKKUSENG, MAPPAU RI BOKO TANGE’ SIARE’E ESSO LABE’E
NAJAJINA SIPAKKENNU’-KENNU’ ININNAWA, SIPATTEPUI TAMPU KALAWING ATI, SIPADDEWENGNGI CINNA LAHERENG AKKATTA.
NAORI-ORI ADA, NALAKKE-LAKKE BICARA, NASSAMAENGNGIE PANGELORENG DUTA PADA DUTA, ALENA TOMALEBBIKKENG ………………..SIBAWA ………….TOMALEBBIKKENG ……………
MAMMENASAI KOROMAI MAPPAKKALEPU RIBILANG CUMPALING, MAPPAGGENNE RISUKE TEMMANRAPI, MAPPASEDDI PARUKKUSENG, MAPPASISOMPUNG WELARENG, MAPPABBATANG BELOJAJARENG NENNIYA MAPPALLEBBA TEDDUNG PATTEPPANGENG.
NAMUKA ENGKATU WELARENG SUNGE’NA, BELOJAJARENG, ANA’ RIWAKKANG, WIJA PATTOLANA …………RIYASENGNGE ……… ENGKAIRITU TAGGILING SAMANNA ELLUNG MANGENRE’, MALLARU UDDANI, MAKKAMPAE RI TANA ASALAMAKENNA TANAE KURINI’.
MANCAJI SALIU MADDANRENGPULU TEPPABOSI RILALENG PANGADERENNA TOMALEBBIKKI ………..(nama pihak Tuan rumah). KUWANIRITU NYILI’ BUAJA RI BULU, PATTOMPANG AJE TEDONG, NASALA RI MAJE. TAKKO TAGGALATTAI PAKKITANNA RICINNA MATA, ILE’ MATA, ERU MATA, NYILI’ MATA, DUPPA MATA, MATA MADDUPPA RI MATANNA ……….(Nama siperempuan), BUWANA ATINNA, CEYYANA MATANNA, INTANG MABBORONG-PORONGNA HARASIYANA, SULO MATTAPPANA JAJARENNA…………(Nama Orang tua si Perempuan) NASALA RIMAJE.
NATENGNGINANG RITU PABBURANA, SANGADINNA UWAE TETTI’ CAPPA’ WELUWA’NA KURITU ……..(nama perempuan), MAKA PALISU SUMANGE’I ………… (nama laki-laki), ENGAKAE RITU SALA RIMAJE. IYANAE AKKATTA MARAJA ENGKAE KIWAWA, MENASA MAPPESABBIYANGNGI RI ULU TUDANG PANGADERENG, PATTAPPUI RI ADE’, PASANREI RI SYARA, PAKKATENNIWI RIADA TONGENG, NATOMATTANGNGA RIRAPANGNGE’RIPATTARATTEI RI WARIE, NARIYALA PAPPEGAU’ RIABIASANGNGE. NAMU’KA RUSA’ TARO ARUNG TENRUSA TARO ADE’, RUSA TARO ADE’ TENRUSA’ PATTARO PANGULU ANANG, RUSA PATTARO PANGULU ANANG, TENRUSA’ PATTARO TAU MAEGA.
NARIPOMENASANA PASIAREKKENGNGI ABBULO SIPEPPA’NA DUTA PADA DUTA IYYA-IYYANNA MANCAJIE ANGURU ADANG, KUWAENNA : SOMPA PATTARO SYARA, BALANCA PATTARO ADE’, LEKO PASSIKKI BIRITTA, LEKO ASENGRIALENA, SIRI PINANG PADDAENGENNA.
KUWAETTOPA RILAENNAE, NENNIYA TANRA ESSO RIJAJINGENNA AGGAUKENG ENGKAE RIPOMENASA. NASIKONARO RIOLO’ KUWALA MELLE ADA RIUKKATIMU, MAMUAREI MENASA PADDENNUAKKENG, ENGKAI RITU RITARIMA IYAREGA RIPUWAKKANG.
NAMUKA ELO ULLE’ SIMATANA PUANGMARAJAE NAWEREKKI KUAROMAI AJJAPPA-JAPPANG, APAINRINGENG KUWAETTOPA ASAGENANG, NATOPADA ENGKA SITUJU RUPA, SIWOLLONG-POLLONG, SIPAKARIO SIPAKARENNU SIRAGA-RAGA, RI JIJI TUDANG PANGADERENG RILANGKANA COKKONGENNA TOMALEBBIKKI …………SILISE BOLA (….. adalah Nama Tuan Rumah Pihak Perempuan).
NARIMUNRINNA RITU TAPARAIJAYYANGNGA ADDAMPENG, KUPAPPOLO ADDAWA-DAWANG BICARA, KUPABBARI ADA PAPPAKARAJA LAO RIOLO ALEBBIRETTA. IKKENG MAI WAWANG ENGKA POLE RI TANA MASE-MASENA TANAE RI ……….. TARAKKA MABBAKKASANG POLE RI BOLA ATUDANGENNA …………( Nama Tuan rumah dari pihak laki-laki).
TUTTUNG SALOMPE UDDANI, MATTEKKA RI SEPE’-SEPE’ MENASA, MOLA LETENG PADDENNUANG, MAKKATENNING RI WELARENG TEPPETTU’, MADDAMPE MASSENGE’ TEMMAGGANGKA RI TANA ASALAMAKENNA TANAE KU RINI. NATOPADA ENGKA LETTU TESSANGKALANGENG, MALLABU SENGERENG RI SUMPANG MENANGA PANGADERENNA TO MALEBBIKKI ……… (adalah nama Tuan Rumah pihak perempuan).
NARIPATIJJANG RI LANGKANA, TUPPU BARINGENG AJUARA LANGI, MAJJULEKKA RIAPPANG-APPANG, NARIPADDIRAE COKKONG RI TAPPERE MARUDDANI, NATOSSANRE RI RENRING LETTU’.
PALETTUI SELLENG PAPPAKARAJANA ………. SILISE, LAO RITOMALEBBIKKI ………SILISE’.
SELLENG PAPPAKARAJA TAMPU’ AKKATTA MARAJA, MARILALENG TEMMAGGANGKA. MENASA KUAROMAI PEMAGGA’ MADECENGNGI RIKALAWING ATI ENGAKAERITU NABBULO SIPEPPAKI DUTA PADA DUTA, IYYA NADDIOLOIYYE PESE’-PESE’NALUTTURENGNGE MANU’-MANU’ PARUKKUSENG, MAPPAU RI BOKO TANGE’ SIARE’E ESSO LABE’E
NAJAJINA SIPAKKENNU’-KENNU’ ININNAWA, SIPATTEPUI TAMPU KALAWING ATI, SIPADDEWENGNGI CINNA LAHERENG AKKATTA.
NAORI-ORI ADA, NALAKKE-LAKKE BICARA, NASSAMAENGNGIE PANGELORENG DUTA PADA DUTA, ALENA TOMALEBBIKKENG ………………..SIBAWA ………….TOMALEBBIKKENG ……………
MAMMENASAI KOROMAI MAPPAKKALEPU RIBILANG CUMPALING, MAPPAGGENNE RISUKE TEMMANRAPI, MAPPASEDDI PARUKKUSENG, MAPPASISOMPUNG WELARENG, MAPPABBATANG BELOJAJARENG NENNIYA MAPPALLEBBA TEDDUNG PATTEPPANGENG.
NAMUKA ENGKATU WELARENG SUNGE’NA, BELOJAJARENG, ANA’ RIWAKKANG, WIJA PATTOLANA …………RIYASENGNGE ……… ENGKAIRITU TAGGILING SAMANNA ELLUNG MANGENRE’, MALLARU UDDANI, MAKKAMPAE RI TANA ASALAMAKENNA TANAE KURINI’.
MANCAJI SALIU MADDANRENGPULU TEPPABOSI RILALENG PANGADERENNA TOMALEBBIKKI ………..(nama pihak Tuan rumah). KUWANIRITU NYILI’ BUAJA RI BULU, PATTOMPANG AJE TEDONG, NASALA RI MAJE. TAKKO TAGGALATTAI PAKKITANNA RICINNA MATA, ILE’ MATA, ERU MATA, NYILI’ MATA, DUPPA MATA, MATA MADDUPPA RI MATANNA ……….(Nama siperempuan), BUWANA ATINNA, CEYYANA MATANNA, INTANG MABBORONG-PORONGNA HARASIYANA, SULO MATTAPPANA JAJARENNA…………(Nama Orang tua si Perempuan) NASALA RIMAJE.
NATENGNGINANG RITU PABBURANA, SANGADINNA UWAE TETTI’ CAPPA’ WELUWA’NA KURITU ……..(nama perempuan), MAKA PALISU SUMANGE’I ………… (nama laki-laki), ENGAKAE RITU SALA RIMAJE. IYANAE AKKATTA MARAJA ENGKAE KIWAWA, MENASA MAPPESABBIYANGNGI RI ULU TUDANG PANGADERENG, PATTAPPUI RI ADE’, PASANREI RI SYARA, PAKKATENNIWI RIADA TONGENG, NATOMATTANGNGA RIRAPANGNGE’RIPATTARATTEI RI WARIE, NARIYALA PAPPEGAU’ RIABIASANGNGE. NAMU’KA RUSA’ TARO ARUNG TENRUSA TARO ADE’, RUSA TARO ADE’ TENRUSA’ PATTARO PANGULU ANANG, RUSA PATTARO PANGULU ANANG, TENRUSA’ PATTARO TAU MAEGA.
NARIPOMENASANA PASIAREKKENGNGI ABBULO SIPEPPA’NA DUTA PADA DUTA IYYA-IYYANNA MANCAJIE ANGURU ADANG, KUWAENNA : SOMPA PATTARO SYARA, BALANCA PATTARO ADE’, LEKO PASSIKKI BIRITTA, LEKO ASENGRIALENA, SIRI PINANG PADDAENGENNA.
KUWAETTOPA RILAENNAE, NENNIYA TANRA ESSO RIJAJINGENNA AGGAUKENG ENGKAE RIPOMENASA. NASIKONARO RIOLO’ KUWALA MELLE ADA RIUKKATIMU, MAMUAREI MENASA PADDENNUAKKENG, ENGKAI RITU RITARIMA IYAREGA RIPUWAKKANG.
BICARA YANG KEDUA :
AS.AL.WB. Bismillahirrahmanirrahim
II. ALHAMDULILLAH, IKKENG MAI WAWANG ENGKAE POLE, RENNU MAKKERENNU, RIJUJUNG NAPARIBOTTOULU, NARIPATE RIPAKKA-PAKKA ULAWENG, TANRANG RENNU RIKALAWING ATI, RIENGKANNA KUWAERITU RITARIMA MADECENG MENASA PADDENNUAKKENG.
ULAWENG RIALA GENO, INTANG BARELLIANG RIALA PARAMATA, REKKUWA IYYAMUA MELLE’ RIPOMENASAE, RIELLI DECENGNGE NALALENG KUWA. OMPO TONGENNI UKILLAONA ANA’ MALLEBBIKKENG, TABBAKKANI UKIPARUKKUSENNA, SITABBAKKARENG UNGANNA SENGERENGNGE’ COLLI’NA UDDANIE.
MAULUTTU MALLUMPAJA, UKI SIPOTANRAE, SILOLONGENGMUA, MAUNI MATTAUNG MATTIMO, MENASA MAETTAE, JAJI PAGGANGKANNA.
NAMUKA PURA MEMENNI NATODDO PULI TEALLARA, SINGKERU’ SILARIANG TEDDENG PABBUNGANNA. MAKKANRE PAKU JAMBATANG, MAKKURE’ JAWI-JAWI PETTUPI NALARA’.
RIMAKKEDANNA IYANARITU :
– MAUNI SISOPPENG MACCECCE’, SIBONE TEMMAPPUJI, TEMMASSELLE TONA.
– REKKUWA TENNIKO MELLE’, TARONA TAKKEGONA, MALLIMBANG RI MAJE.
– SANGADIDUWAI MENRE’ MATANNA TIKKAE, KUSALA PANGOLO.
– RANRU’NI TELLENRANG LAING, DIMEKKU RIWATAMMU, TEANI MAPPINRA.
– MAKKEPANNIPI BOJOE, RENREPPIKUWA DONGI, KUPAJA MASSENGE’.
– ENGKA PASA RI LIPUKU’, BALANCA’ RI KAMPOKKU, NYAWAMI KUSAPPA.
– IYYA TEPPAJA KUSAPPA, RAPANNA RIALAE PALANGGA MARIANG.
NAENGKANI KULOLONGENG, TUDANG RITEPPE’NA, SANRE RITONGENNA, PARAMATA MAELOE KUEWA SITUDANGENG, SIATTING LIMA, SITONRA OLA, TESSIBELLEANG.
PAPOLE BUA-BUA, ACCULE-CULENG TEPPAJINNA. CAJIAN WIJA PATTOLA PALALLO. NAENRE’ MALLONGI-LONGI. SIKKI BIRITTA MADECENG.
NAIYA MANCAJI ASSAMATURUSENG RIJAJINGENNA GAU’E IYANARITU :
1. SOMPA PATTARO SYARA : SOMPANA ……..
2. BALANCA PATTARO ADE’ : BALANCA Rp ……
3. LEKO’ PASSIKKI BIRITTA : LEKO’ ASENG RIALENA, SIRI PINANG PADDAENGENNA : LEKO’ LOMPONA NASENGANGNGI RI MANGKASA. ERANG-ERANGNA TO BULUKUMBAE SIBAWA SINJAI. ALUKKALU’NA SENGKANG WAJO, PASSURO MITANA POLE RI BONE, SIENREKENGNGI PUWANGNA, REKKUWA ENGKAI MENRE’ NIKAH.
4. ACCATAKENNA : SOMPE’I RIPALLAWANGENNA DUWAE PASI, MATTOTTONGNGI OROWANE, MANCUJUNGNGI MAKKUNRAIYYE. (MASING-MASING BAYAR)
5. TONANGENNA : PADARITUJUNGENGNGI ALETA TONANGENG (MASING-MASING BAYAR)
6. PAKEANNA : (SESUAI KESEPAKATAN)
II. ALHAMDULILLAH, IKKENG MAI WAWANG ENGKAE POLE, RENNU MAKKERENNU, RIJUJUNG NAPARIBOTTOULU, NARIPATE RIPAKKA-PAKKA ULAWENG, TANRANG RENNU RIKALAWING ATI, RIENGKANNA KUWAERITU RITARIMA MADECENG MENASA PADDENNUAKKENG.
ULAWENG RIALA GENO, INTANG BARELLIANG RIALA PARAMATA, REKKUWA IYYAMUA MELLE’ RIPOMENASAE, RIELLI DECENGNGE NALALENG KUWA. OMPO TONGENNI UKILLAONA ANA’ MALLEBBIKKENG, TABBAKKANI UKIPARUKKUSENNA, SITABBAKKARENG UNGANNA SENGERENGNGE’ COLLI’NA UDDANIE.
MAULUTTU MALLUMPAJA, UKI SIPOTANRAE, SILOLONGENGMUA, MAUNI MATTAUNG MATTIMO, MENASA MAETTAE, JAJI PAGGANGKANNA.
NAMUKA PURA MEMENNI NATODDO PULI TEALLARA, SINGKERU’ SILARIANG TEDDENG PABBUNGANNA. MAKKANRE PAKU JAMBATANG, MAKKURE’ JAWI-JAWI PETTUPI NALARA’.
RIMAKKEDANNA IYANARITU :
– MAUNI SISOPPENG MACCECCE’, SIBONE TEMMAPPUJI, TEMMASSELLE TONA.
– REKKUWA TENNIKO MELLE’, TARONA TAKKEGONA, MALLIMBANG RI MAJE.
– SANGADIDUWAI MENRE’ MATANNA TIKKAE, KUSALA PANGOLO.
– RANRU’NI TELLENRANG LAING, DIMEKKU RIWATAMMU, TEANI MAPPINRA.
– MAKKEPANNIPI BOJOE, RENREPPIKUWA DONGI, KUPAJA MASSENGE’.
– ENGKA PASA RI LIPUKU’, BALANCA’ RI KAMPOKKU, NYAWAMI KUSAPPA.
– IYYA TEPPAJA KUSAPPA, RAPANNA RIALAE PALANGGA MARIANG.
NAENGKANI KULOLONGENG, TUDANG RITEPPE’NA, SANRE RITONGENNA, PARAMATA MAELOE KUEWA SITUDANGENG, SIATTING LIMA, SITONRA OLA, TESSIBELLEANG.
PAPOLE BUA-BUA, ACCULE-CULENG TEPPAJINNA. CAJIAN WIJA PATTOLA PALALLO. NAENRE’ MALLONGI-LONGI. SIKKI BIRITTA MADECENG.
NAIYA MANCAJI ASSAMATURUSENG RIJAJINGENNA GAU’E IYANARITU :
1. SOMPA PATTARO SYARA : SOMPANA ……..
2. BALANCA PATTARO ADE’ : BALANCA Rp ……
3. LEKO’ PASSIKKI BIRITTA : LEKO’ ASENG RIALENA, SIRI PINANG PADDAENGENNA : LEKO’ LOMPONA NASENGANGNGI RI MANGKASA. ERANG-ERANGNA TO BULUKUMBAE SIBAWA SINJAI. ALUKKALU’NA SENGKANG WAJO, PASSURO MITANA POLE RI BONE, SIENREKENGNGI PUWANGNA, REKKUWA ENGKAI MENRE’ NIKAH.
4. ACCATAKENNA : SOMPE’I RIPALLAWANGENNA DUWAE PASI, MATTOTTONGNGI OROWANE, MANCUJUNGNGI MAKKUNRAIYYE. (MASING-MASING BAYAR)
5. TONANGENNA : PADARITUJUNGENGNGI ALETA TONANGENG (MASING-MASING BAYAR)
6. PAKEANNA : (SESUAI KESEPAKATAN)
TANRA ESSONA :
a. NIKAH : DITENTUKAN OLEH PIHAK PEREMPUAN
b. MAROLA : DITENTUKAN OLEH PIHAK PEREMPUAN
c. AGGAUKENG : DITENTUKAN OLEH PIHAK PEREMPUAN
a. NIKAH : DITENTUKAN OLEH PIHAK PEREMPUAN
b. MAROLA : DITENTUKAN OLEH PIHAK PEREMPUAN
c. AGGAUKENG : DITENTUKAN OLEH PIHAK PEREMPUAN
MAKKUWANI KURAPI PAKATAJANGNGI RIOLO ALEBBIRETTA,
MAMUWAREI EBARAI BAKU ENGKAI RITU MADECENG SISAMPONA WATANG NAPATTONGKO.
NAKUPANGGANGKANI BICARAKKU NASIBAWA ELLAU ADDAMPENG SOKKU, REKKUWA ENGKA ATASSALANG NENNIYA ATAKKALUPANG KIPAPOLE RITUDANG PANGADERENG.
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH.
NAKUPANGGANGKANI BICARAKKU NASIBAWA ELLAU ADDAMPENG SOKKU, REKKUWA ENGKA ATASSALANG NENNIYA ATAKKALUPANG KIPAPOLE RITUDANG PANGADERENG.
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH.
DARI PIHAK PEREMPUAN ( 3X BICARA)
AS.AL.WB. Bismillahirrahmanirrahim
I. ALAHAMDULILLAHI RABBIL ALAMIN …… TOMALEBBIKI
IYYA KIALLEBBIRIE NENNIA KITANREREAENGNGE ALEBBIRENNA, PADAMUI TOPAPOLEI NENNIA
TORIPOLEI.
NAIYYA RIOLO PAPPUJI NENNIA BERESELLENG, RIPATARAKKAI TANRANG ASSUKURUKENG TENRIGANGKATA LAO RI SESE ARAJANNA PUWANGSEUWAE, NAMMUKA ELLOULLE SIMATANA NAWEREKKI KUAROMAI AJJAPPANG-JAPPANG, APPAINNRINGENG, KUWAETOPA ASAGENANG, NATOPADA ENGKA SI TUJU RUPA,SIPAKARIO-SIPAKARENNU, SIWOLLONGPOLLONG, NATOSIRAGA-RAGA, RIJIJI TUDANG PANGADERENG RI BOLA ATTUDANGENNA TOMALEBBIKENG …………… SILISE’ ( NAMA TUAN RUMAH).
KUWAETOPA TENRIALLUPAI MASSALAWA NENNIA MAPPASALAMA MANNENNUNGENG, MASSE’ LAO RI NABITTA MUHAMMAD SAW, NABI IYYA TIROWANGEKKI ASSALAMAKENG NENNIA ASALEANGENG RILINO KUWAETOPA RI AKHERA MATTI, INSYA ALLAH.
NARIMUNRINNA RITU KUPAWAREI ELLAU ADDAMPENG SOKKUKU LAO RIOLO ALEBIRETTA MANENG, KUPAPPOLO BICARA MAKKEWARI MATTUPPU ADE’ KUPABBARI ADA
PAPPAKARAJA, NAMUKA IKKENG MAI NAPAWAKKANGI MENASA PADDENNUANG TOMALEBBIKENG ……….. SILISE’ ( NAMA TUAN RUMAH) PATALLENGANGNGI MAJJAJARENG, TAMPU’ KALAWING ATINNA, KUWAENNARITU RIO-RENNUNNA, ASSAUKININNAWA, KUWAETTOPA ASUKKURUKENG TENRIGANGKANA, NAMUKA RIENGKATA RITU PADA ROA-ROASIWI DECENG AKKATTA ENGKAERITU NAPURONGENG – RONGENG.
NAONCOPIGISA RENNUNNA MAKKERENNU, NAJUJUNG NAPARI BOTTO ULU, NAPATE’ RIPAKKA-PAKKA ULAWENG TANRANG RENNU RI KALAWING ATI, RIENGKANNAI RITU TOANAI MALEBBIKKI WAWANG ENGKAE POLE, TARAKKA MABBAKKASANG RI BOLA COKKONGENNA TOMALEBBIKKI ………, RITANA ASALAMAKENNA WANUWAE RI ………….
NALETTU TESSANGKALANGENG RI TANA MAMMASE-MASENA TANAE KURINI, MALLABU SENGERENG RI SUMPANG MENANGA LANGKANA COKKONGENNA TOMALEBBIKENG …………..SILISE’.
NATEMMASALANA RONNA’ IKKENG MAI MAKKUTANA RIALE LAO RITOPOLE MALEBBIKKI, NAMUKA RIENGKAKKU RITU PALOLANGNGI NYILIKKU, NAKUGILINNA NRELLE’ MASSAILE LAO RIABEO, NAKUPEMAGGA’ MADECENGNGI RIKALAWING ATI, MASSE’NI RITU MAKKEDAE, ENGKARITU AKKATTA MARAJA NAWAWA.
NARIMAKKOWANNA NARITU RIPOMENASAI NAPATALLENI MAJJAJARENG TAMPU’ KALAWING ATINNA, NAPANNESSAI HAJJA’ AKKATTANA.
NASIKOSWANA RIOLO’ KUWALA MULA ADA RIUKKA’ TIMU, NAKUSOMPELEKANNI UNGA CENNINGRARA LAO RITOPOLE MALEBBIKKI ENGKAE RIPAWAKKANG MENASA PADDENUANG RINIA’ AKKATTA MADECENG. WASSALLAM.
NAIYYA RIOLO PAPPUJI NENNIA BERESELLENG, RIPATARAKKAI TANRANG ASSUKURUKENG TENRIGANGKATA LAO RI SESE ARAJANNA PUWANGSEUWAE, NAMMUKA ELLOULLE SIMATANA NAWEREKKI KUAROMAI AJJAPPANG-JAPPANG, APPAINNRINGENG, KUWAETOPA ASAGENANG, NATOPADA ENGKA SI TUJU RUPA,SIPAKARIO-SIPAKARENNU, SIWOLLONGPOLLONG, NATOSIRAGA-RAGA, RIJIJI TUDANG PANGADERENG RI BOLA ATTUDANGENNA TOMALEBBIKENG …………… SILISE’ ( NAMA TUAN RUMAH).
KUWAETOPA TENRIALLUPAI MASSALAWA NENNIA MAPPASALAMA MANNENNUNGENG, MASSE’ LAO RI NABITTA MUHAMMAD SAW, NABI IYYA TIROWANGEKKI ASSALAMAKENG NENNIA ASALEANGENG RILINO KUWAETOPA RI AKHERA MATTI, INSYA ALLAH.
NARIMUNRINNA RITU KUPAWAREI ELLAU ADDAMPENG SOKKUKU LAO RIOLO ALEBIRETTA MANENG, KUPAPPOLO BICARA MAKKEWARI MATTUPPU ADE’ KUPABBARI ADA
PAPPAKARAJA, NAMUKA IKKENG MAI NAPAWAKKANGI MENASA PADDENNUANG TOMALEBBIKENG ……….. SILISE’ ( NAMA TUAN RUMAH) PATALLENGANGNGI MAJJAJARENG, TAMPU’ KALAWING ATINNA, KUWAENNARITU RIO-RENNUNNA, ASSAUKININNAWA, KUWAETTOPA ASUKKURUKENG TENRIGANGKANA, NAMUKA RIENGKATA RITU PADA ROA-ROASIWI DECENG AKKATTA ENGKAERITU NAPURONGENG – RONGENG.
NAONCOPIGISA RENNUNNA MAKKERENNU, NAJUJUNG NAPARI BOTTO ULU, NAPATE’ RIPAKKA-PAKKA ULAWENG TANRANG RENNU RI KALAWING ATI, RIENGKANNAI RITU TOANAI MALEBBIKKI WAWANG ENGKAE POLE, TARAKKA MABBAKKASANG RI BOLA COKKONGENNA TOMALEBBIKKI ………, RITANA ASALAMAKENNA WANUWAE RI ………….
NALETTU TESSANGKALANGENG RI TANA MAMMASE-MASENA TANAE KURINI, MALLABU SENGERENG RI SUMPANG MENANGA LANGKANA COKKONGENNA TOMALEBBIKENG …………..SILISE’.
NATEMMASALANA RONNA’ IKKENG MAI MAKKUTANA RIALE LAO RITOPOLE MALEBBIKKI, NAMUKA RIENGKAKKU RITU PALOLANGNGI NYILIKKU, NAKUGILINNA NRELLE’ MASSAILE LAO RIABEO, NAKUPEMAGGA’ MADECENGNGI RIKALAWING ATI, MASSE’NI RITU MAKKEDAE, ENGKARITU AKKATTA MARAJA NAWAWA.
NARIMAKKOWANNA NARITU RIPOMENASAI NAPATALLENI MAJJAJARENG TAMPU’ KALAWING ATINNA, NAPANNESSAI HAJJA’ AKKATTANA.
NASIKOSWANA RIOLO’ KUWALA MULA ADA RIUKKA’ TIMU, NAKUSOMPELEKANNI UNGA CENNINGRARA LAO RITOPOLE MALEBBIKKI ENGKAE RIPAWAKKANG MENASA PADDENUANG RINIA’ AKKATTA MADECENG. WASSALLAM.
II. TOMALEBBIKKI IYYA KIALEBBIRIE NENNIYA
KITANREANGNGE ALEBBIRENNA
PURANI, KITUMANINGI MADECENG TAMPU’ KALAWING ATINNA MAPPAWARE’ “HAJJA” AKKATTA MARAJANA NAPASAWE’ MENASA PADDENNUANNA, ENGKAE NALAKKE’-LAKKE POLE RIPANGULU ADA MAJETTANA, MPINRUI ADA NAPATUJU, MATUI ADA NASITINAJA, BALIWI ADA NAPASAUWI MOLAIWI ADA NAPAOTTONG.
MAPPALETTU SELLENG PAPPAKARAJA POLE RITOMALEBBIKKI ………SILISE’, LAO RITOMALEBBIKKENG ………SILISE’. SELLENG PAPPAKARAJA TAMPU’ AKKATTA MARAJA MARILALENG TEMMAGGANGKA.
RIENGKANNARITU MAMMENASA MAPPASISOMPUNG WELARENG, MAPPSIYAME PARUKKUSENG. NAMU’KA ENGKA RITU WELARENG SUNGE’NA TOMALEBBIKKI ……….ANA’ RIWAKKANG BELO JAJARENG WIJA PATTOLANA RIYASENGNGE …………
ENGKAIRITU TAGGILING SAMANNA ELLUNG MANGENRE’ MALLARU UDDANI, MAKKAMPAE RI TANA ASALAMAKENNA TANAE KURINI. MANCAJI SALIU MADDANRENGPULU TEPPABOSI RILALENG PANGADERENNA TOMALEBBIKKI ……….(NAMA TUAN RUMAH)
KUWANIRITU NYILI’ BUAJA RI BULU PATTOMPANG AJE TEDONG NASALA RIMAJE. TAKKO’ TAGGALATTAI PAKKITTANNA ……….(NAMA SI LAKI-LAKI), RICINNA MATA,ERU MATA, DUPPA MATA, MATA MADDUPPA RI MATANNA ………(NAMA SI PEREMPUAN), BUWANA ATINNA,CEYYANA MATANNA, INTANG MABBORONG-PORONGNA HARASIYANA, SULO MATTAPPANA JAJARENNA TOMALEBBIKKENG ………..(NAMA ORANG TUA SI PEREMPUAN). NATENGNGINANGRITU PABBURANA SANGADINNA UWWAE TETTI’ CAPPA’ WELUWANA ……..(NAMA PEREMPUAN), MAKA PALISU SUMANGE’I ………..(NAMA SI LAKI-LAKI), ENGKAE RITU SALA RIMAJE. IYYANAE AKKATTA MARAJANA TOPOLE MALEBBIKKENG WAWANG ENGKAE POLE RI TANA ASALAMAKENNA TANAE RI ………..
IKKENG MAI SILISE’ PANGADERENG, RENNU MAKKERENNU, RIJUJUNG RIPABOTTOULU, NARIPATE’ RIPAKKA-PAKKA ULAWENG, TANRANG RENNU RIKALAWING ATI. KUWAENNA NATURUNGI PAMMASE DEWATA SEUWWAE, RIENGKATTA KUAROMAI PATALLEI MAJJAJARENG DECENG MENASA RIAKKATAIYYE. ULAWENG RIALA GENO, INTANG BARELLIANG RIALA PARAMATA REKKUA IYAMUA MELLE’RIPOMENASAE. RIELLI DECENGNGE NALALENG KUWA.
AKKATTA MARAJA ENGKAE NAWAWA TOPOLE MALEBBIKKI ENGKANIRITU RITARIMA MADECENG, RITANRERE’ RITENGNGA BITARA, RIPACOKKONG RI ULENG TEPU, NATEDDUNGI ELLUNG-KELLUNG, NATARANA’ WETTUING.
NARIPOMENASANI NAPATALLENI MAJJAJARENG, NAPATTUPPUI RI ADE’, NAPASANREI RISYARA, NAPAKATENNIWI RIADA TONGENG ABBULOSIPEPPA’NA DUTA PADA DUTA, NARITUMANINGI MADECENG IYYA-IYYANAE KURITU MANCAJIE ANGULUADANGENG RIADA ASSAMATURUSENNA, KUWAENNA SOMPA PATTARO SYARA’, BALANCA PATTARO ADE’, LEKO’ PASSIKKI BIRITTA NENIYA LAINNAE.
NAMU’KA RUSA’ PATTARO ARUNG, TENRUSA PATTARO ADE’, RUSA’ PATTARO ADE’ TENRUSA’ PATTARO PANGULU ANANG, TENRUSA PATTARO TAU MEGA. WASSALAM.
PURANI, KITUMANINGI MADECENG TAMPU’ KALAWING ATINNA MAPPAWARE’ “HAJJA” AKKATTA MARAJANA NAPASAWE’ MENASA PADDENNUANNA, ENGKAE NALAKKE’-LAKKE POLE RIPANGULU ADA MAJETTANA, MPINRUI ADA NAPATUJU, MATUI ADA NASITINAJA, BALIWI ADA NAPASAUWI MOLAIWI ADA NAPAOTTONG.
MAPPALETTU SELLENG PAPPAKARAJA POLE RITOMALEBBIKKI ………SILISE’, LAO RITOMALEBBIKKENG ………SILISE’. SELLENG PAPPAKARAJA TAMPU’ AKKATTA MARAJA MARILALENG TEMMAGGANGKA.
RIENGKANNARITU MAMMENASA MAPPASISOMPUNG WELARENG, MAPPSIYAME PARUKKUSENG. NAMU’KA ENGKA RITU WELARENG SUNGE’NA TOMALEBBIKKI ……….ANA’ RIWAKKANG BELO JAJARENG WIJA PATTOLANA RIYASENGNGE …………
ENGKAIRITU TAGGILING SAMANNA ELLUNG MANGENRE’ MALLARU UDDANI, MAKKAMPAE RI TANA ASALAMAKENNA TANAE KURINI. MANCAJI SALIU MADDANRENGPULU TEPPABOSI RILALENG PANGADERENNA TOMALEBBIKKI ……….(NAMA TUAN RUMAH)
KUWANIRITU NYILI’ BUAJA RI BULU PATTOMPANG AJE TEDONG NASALA RIMAJE. TAKKO’ TAGGALATTAI PAKKITTANNA ……….(NAMA SI LAKI-LAKI), RICINNA MATA,ERU MATA, DUPPA MATA, MATA MADDUPPA RI MATANNA ………(NAMA SI PEREMPUAN), BUWANA ATINNA,CEYYANA MATANNA, INTANG MABBORONG-PORONGNA HARASIYANA, SULO MATTAPPANA JAJARENNA TOMALEBBIKKENG ………..(NAMA ORANG TUA SI PEREMPUAN). NATENGNGINANGRITU PABBURANA SANGADINNA UWWAE TETTI’ CAPPA’ WELUWANA ……..(NAMA PEREMPUAN), MAKA PALISU SUMANGE’I ………..(NAMA SI LAKI-LAKI), ENGKAE RITU SALA RIMAJE. IYYANAE AKKATTA MARAJANA TOPOLE MALEBBIKKENG WAWANG ENGKAE POLE RI TANA ASALAMAKENNA TANAE RI ………..
IKKENG MAI SILISE’ PANGADERENG, RENNU MAKKERENNU, RIJUJUNG RIPABOTTOULU, NARIPATE’ RIPAKKA-PAKKA ULAWENG, TANRANG RENNU RIKALAWING ATI. KUWAENNA NATURUNGI PAMMASE DEWATA SEUWWAE, RIENGKATTA KUAROMAI PATALLEI MAJJAJARENG DECENG MENASA RIAKKATAIYYE. ULAWENG RIALA GENO, INTANG BARELLIANG RIALA PARAMATA REKKUA IYAMUA MELLE’RIPOMENASAE. RIELLI DECENGNGE NALALENG KUWA.
AKKATTA MARAJA ENGKAE NAWAWA TOPOLE MALEBBIKKI ENGKANIRITU RITARIMA MADECENG, RITANRERE’ RITENGNGA BITARA, RIPACOKKONG RI ULENG TEPU, NATEDDUNGI ELLUNG-KELLUNG, NATARANA’ WETTUING.
NARIPOMENASANI NAPATALLENI MAJJAJARENG, NAPATTUPPUI RI ADE’, NAPASANREI RISYARA, NAPAKATENNIWI RIADA TONGENG ABBULOSIPEPPA’NA DUTA PADA DUTA, NARITUMANINGI MADECENG IYYA-IYYANAE KURITU MANCAJIE ANGULUADANGENG RIADA ASSAMATURUSENNA, KUWAENNA SOMPA PATTARO SYARA’, BALANCA PATTARO ADE’, LEKO’ PASSIKKI BIRITTA NENIYA LAINNAE.
NAMU’KA RUSA’ PATTARO ARUNG, TENRUSA PATTARO ADE’, RUSA’ PATTARO ADE’ TENRUSA’ PATTARO PANGULU ANANG, TENRUSA PATTARO TAU MEGA. WASSALAM.
III.
Tomalebbikki iyya kialebbirie, nennia kitanrereangnge alebbirenna.
Ripakkulissi asyukkurukeng tenrigangkana lao risese arajanna Puang AllahuTaala, namuka pammase simatana lao ripada ikkeng maneng, najajina ripattuppu riade’, ripasanre risyara’ ripakkatenni riada tongeng, nassisabbingi nennia napemaggak madeceng, sininna engkae cokkong rijiji tudang pangadereng.
Ripakkulissi asyukkurukeng tenrigangkana lao risese arajanna Puang AllahuTaala, namuka pammase simatana lao ripada ikkeng maneng, najajina ripattuppu riade’, ripasanre risyara’ ripakkatenni riada tongeng, nassisabbingi nennia napemaggak madeceng, sininna engkae cokkong rijiji tudang pangadereng.
Padatosaha purae naori-ori ada nalakke’-lakke’
bicara, nassama iyyai pangeloreng, nasau jarangcarang, natennung baja-baja,
napattepu kuwaenna balo lipa’ Duta pada Duta, nappisabbiangnge Pangulu Adana Topole
Malebbikki.
Kuwaenna sompa pattaro sayara’, balanca pattaro ade’, leko passikki biritta, kuwaettopa rilainnae.
Naiyya tanra essona purae ritada-tada iyyanaritu :
Kuwaenna sompa pattaro sayara’, balanca pattaro ade’, leko passikki biritta, kuwaettopa rilainnae.
Naiyya tanra essona purae ritada-tada iyyanaritu :
1.
Wettu
annikanna : Essona………, tanggala…..…,
uleng….…, taung……., jang/tette’……..,
2.
Wettu
marolana :
3.
Wettu aggaukenna (Pesta) Perempuan :……………..
Laki-laki :………………..
Naripolona malampee, naripue’na massappae,
sisampongekki siri, sipatarenrekakki biretta madeceng.
Rekkua engka ada Buccili, uni cicca, adanno, adatte, pau risaliweng renring, ritulingmi, tenriporiati. Iyyapa naessa bicarae, rekkua ada riassuroang, natiwi suro majetta, naettekeng ada tomatoa.
Nasiarekenna bicarae, sipahanni akkatae, manguruni niya-e, masseddini atie. Tempeddinni gegokpaso, luka taro ada. Tempeddinni nrello nakenna esso, matabu nakenna bosi, mpewang nakenna anging, sangadi rekkua Eloullena Puang AllahuTaala.
Pole ritomalebbikkeng…………………… silise, (tuan rumah) napaware’I ellau addampeng sokkuna, pole riatassalangnge, atakkalupangnge, nennia rigau’ temmanrapi’e. Namuka ikkeng rupa tauwwe, telleppe’I rigau makkuwae ritu.
Narimakkuwanna-na ritu aja tosirampeang lise’ ampelo rampea kaluku, nakurampeki golla. Sengekka simata jarung, nakubalipassengerettokki sipuppureng lino. Nenni pakkawarutta riada mamase-mase, menasa kualai tajangeng riati.
Rekkua idi’ naikkeng sisala ukkatimu tassiadampengang. Natopada taneng ade’ natuo, pallimpo bunga pute, tomasallelolang narisappona awo lagading, bolana sagala’e aja’ namarusa’
Namuka tennia balanca kutajeng, kuparanru sengereng nyawami kusappa. * iyya tappajae ripomenasa rapanna rialaepallangga mariang. * siatting lima, sitonra olak, tessibelleang.
Engkaki ritu manguju mellek kurini, iyyapa namadeceng,padapi makkalituttwi, pattimang riawana bakkaweng nipae.
Rekkua engka ada Buccili, uni cicca, adanno, adatte, pau risaliweng renring, ritulingmi, tenriporiati. Iyyapa naessa bicarae, rekkua ada riassuroang, natiwi suro majetta, naettekeng ada tomatoa.
Nasiarekenna bicarae, sipahanni akkatae, manguruni niya-e, masseddini atie. Tempeddinni gegokpaso, luka taro ada. Tempeddinni nrello nakenna esso, matabu nakenna bosi, mpewang nakenna anging, sangadi rekkua Eloullena Puang AllahuTaala.
Pole ritomalebbikkeng…………………… silise, (tuan rumah) napaware’I ellau addampeng sokkuna, pole riatassalangnge, atakkalupangnge, nennia rigau’ temmanrapi’e. Namuka ikkeng rupa tauwwe, telleppe’I rigau makkuwae ritu.
Narimakkuwanna-na ritu aja tosirampeang lise’ ampelo rampea kaluku, nakurampeki golla. Sengekka simata jarung, nakubalipassengerettokki sipuppureng lino. Nenni pakkawarutta riada mamase-mase, menasa kualai tajangeng riati.
Rekkua idi’ naikkeng sisala ukkatimu tassiadampengang. Natopada taneng ade’ natuo, pallimpo bunga pute, tomasallelolang narisappona awo lagading, bolana sagala’e aja’ namarusa’
Namuka tennia balanca kutajeng, kuparanru sengereng nyawami kusappa. * iyya tappajae ripomenasa rapanna rialaepallangga mariang. * siatting lima, sitonra olak, tessibelleang.
Engkaki ritu manguju mellek kurini, iyyapa namadeceng,padapi makkalituttwi, pattimang riawana bakkaweng nipae.
KESIMPULAN :
DENGAN
RAHMAT ALLAH SWT, BERDASARKAN KONSULTASI MAPPESE’-PESE’ YANG SELANJUTNYA
DISUSUL DENGAN PENDEKATAN SISTEM MAMMANU’MANU ‘ REALISASINYA TERBAYANG PADA
ACARA MAMPAU RI BOKO TANGE’ (MEMBUKA JALAN/MERINTIS JALAN)
SERENTETAN
DENGAN KEGIATAN TERSEBUT YANG TERTUANG SECARA FORMAL DALAM ACARA MPATA’ DUTA
(MELAMAR) YANGTELAH DIADAKAN PADA BEBERAPA WAKTU YANG LALU ANTARA KELUARGA
BAPAK
…………………………………… DENGAN KELUARGA BAPAK …………………………………, DIADAKAN AKAD
MAPPASIAREKENG DAN MAPPETTU ADA (KESEPAKATAN) YANG DIHADIRI OLEH SANAK SAUDARA,
HANDAITOLAN, KERABAT KELUARGA, PINISEPUH SERTA PEMANGKU ADAT DAN SYARA DI
TEMPAT INI UNTUK MENDENGARKAN SERTA MENYAKSIKAN BERSAMA HASIL KESEPAKATAN DARI
KEDUA BELAH PIHAK.
YANG BERTINDAK SELAKU JURU BICARA ATAU PANGULU ADA,
MASING-MASING :
1.
BAPAK ANDI NAJAMUDDIN PETTA ILE, SEKERTARIS LEMBAGA
ADAT “SAORAJA” KABUPATEN BONE, DARI PIHAK WANITA, YANG SELANJUTNYA DISEBUT
PAKKANG DUTA (PENERIMA DUTA).
2.
USTADZ H. MUH. AMIN. A.Ma DAENG MATTERU, PENGAWAS
MAPENDAIS KANDEPAG KABUPATEN BONE. DARI PIHAK PRIA, YANG SELANJUTNYA DISEBUT
MPATA” DUTA (PEMBAWA DUTA).
PIHAK PAKKANG DUTA DENGAN PIHAK MPATAK DUTA TELAH
SEPAKAT SECARA MUFAKAT UNTUK PASISOMPUNG WALARENG, GUNA PASIAME’ I
PARUKKUSENNA, DALAM ARTI MENJODOHKAN
DENGAN KESEPAKATAN SEBAGAI BERIKUT :
PARUKKUSENNA, DALAM ARTI MENJODOHKAN
DENGAN KESEPAKATAN SEBAGAI BERIKUT :
1.
MAHAR
:
2.
UANG
BELANJA
:
3.
BAWAAN/ SESERAHAN/ LEKO/ PASSURO MITANA :
4.
AKAD
NIKAH
:
5.
MAROLA
:
6.
PESTA
RESEPSI
:
7.
RESEPSI LAKI-LAKI DITENTUKAN KEMUDIAN
A. PANDANGAN HIDUP YANG DIPEDOMANI :
BERTOLAK PADA NIAT YANG SAMA, TUJUAN YANG SAMA, PANDANGAN HIDUP DAN PRINSIP YANG SAMA SERTA BERPERILAKU LUWES JIKA KEDUA BELAH PIHAK MENEMUKAN FAKTOR KENDALA ATAU PENGHAMBAT DALAM RANGKA MEREALISASIKAN TUJUAN MAPPASIAREKENG DAN MAPPETU ADA INI, MAKA PEDOMAN YANG DITEMPUH UNTUK MEMECAHKAN YAITU :
BERTOLAK PADA NIAT YANG SAMA, TUJUAN YANG SAMA, PANDANGAN HIDUP DAN PRINSIP YANG SAMA SERTA BERPERILAKU LUWES JIKA KEDUA BELAH PIHAK MENEMUKAN FAKTOR KENDALA ATAU PENGHAMBAT DALAM RANGKA MEREALISASIKAN TUJUAN MAPPASIAREKENG DAN MAPPETU ADA INI, MAKA PEDOMAN YANG DITEMPUH UNTUK MEMECAHKAN YAITU :
1.
SEGALANYA DIPECAHKAN DENGAN MUFAKAT DENGAN
PENGENDALIAN DIRI DAN TIDAK MENGINDAHKAN ISSU ATAU INFORMASI YANG BERKEMBANG DI
LUAR JALUR, TAPI YANG DIUTAMAKAN ADALAH MELESTARIKAN NILAI KEPRIBADIAN DEMI
HARGA DIRI DEMI PEMURNIAN MARTABAT KEMANUSIAAN.
2.
ANDAIKATA ADA ISSU ATAU INFORMASI YANG BERKEMBANG,
SEGALA SESUATUNYA TIDAK DAPAT DITERIMA SECARA RESMI KECUALI INFORMASI YANG
DIANTAR OLEH DELEGASI YANG WAJAR DIPERCAYA MENURUT HUKUM.
B. IKRAR
1.
KEPUTUSAN TELAH DITETAPKAN, TUJUAN BERSAMA TELAH
TERCAPAI,SEMANGAT DAN WAWASAN SUDAH SEIRAMA DENGAN KEHENDAK KATA HATI YANG
MENYATU.
2.
KITA TIDAK BOLEH MENGUNGKIT ATAU MENGINGKARI
KEPUTUSAN KARENA BARANG SIAPA YANG MENGUNGKIT ATAU MENGINGKARI KEPUTUSAN
BERARTI IA MELANGGAR HUKUM.
3.
KEPUTUSAN INI TAK AKAN LEKANG KARENA PANAS, TAK
AKAN LAPUK KARENA HUJAN DAN TAK AKAN TERGOYAHKAN OLEH BADAI, KECUALI ATAS
HENDAK ALLAH SWT,
DEMIKIAN KEPUTUSAN INI UNTUK DIPEDOMANI BERSAMA
ASSALAMUALAIKUM WR.WB.
ASSALAMUALAIKUM WR.WB.
PIHAK LAKI-LAKI :
PIHAK PEREMPUAN :
SAKSI-SAKSI :
PIHAK PEREMPUAN :
SAKSI-SAKSI :
TUAN RUMAH
BISMILLAHIRRAHMANIRRAHIM
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
ALHAMDULILLAHI RABBIL ALAMIN
NAIYYA RIOLO MAPPUJI NENNIYA BERESELLENG, KIPATARAKKAI TANRANG ASUKKURUKENG TENRIGANGKATA, LAO RISESE ARAJANNA PUANG SEUWWAE, NENNIYAASSALAWA’ MANNENNUNGENG MASSE’ RINABITTA MUHAMMAD SALLALAHU ALAIHI WASALLAM.
ALHAMDULILLAHI RABBIL ALAMIN
NAIYYA RIOLO MAPPUJI NENNIYA BERESELLENG, KIPATARAKKAI TANRANG ASUKKURUKENG TENRIGANGKATA, LAO RISESE ARAJANNA PUANG SEUWWAE, NENNIYAASSALAWA’ MANNENNUNGENG MASSE’ RINABITTA MUHAMMAD SALLALAHU ALAIHI WASALLAM.
NASABARI,
ELO ULLE SIMATA PUANG ALLAHU TAALA NAWEKKI’ KOROMAI ACENGKERENG APAINRINGENG
NENNIYA ASAGENANG, NASABARI TOPADA ENGKA SITUJU RUPA RIJIJI TUDANG PANGADERENG
RI BOLA ATUDANGENNA TOMALEBBIKKENG ……………….SILISE’.
NARIMUNRINNA
RITU, POLE RITOMALEBBIKKENG SAHIBULABAIT, NAPALORONGI RIO RENNU NENNIYA
ASSAUKININNAWANNA, NAMUKA PADA ENGKATTA’ ROWA-ROWASIWI AKKATA ENGKAE
NAPURONGENG-RONGENG KUWARITU. ONCOPIGISA, LAO RITOWANA MALEBBIKKENG WAWANG
ENGKAE POLE RI TANA ASALAMAKENNA TANAE RI ……………
IKKENGMAI RIPAWAREKKENGI PADDENNUANG, POLE
RITOMALEBBIKENG …………….. MENASA MAKKUTANA RIALE LAO RISESE ALEBBIRENNA
TOWANA MALEBBIKKENG, NAMUKA ENGKAKKU’ RITU GILING NRELLE MASSAILE RIATAU
NENNIYA RIABEO, NAKUPEMAGGA’ MADECENGNGI RIKALAWING ATI, MASSE’NIRITU
MAKKEDAE, TOWANA MALEBBIKENG ENGKAE POLE ENGKARITU AKKATTA MARAJA NAWAWA.
NARIMAKKUWANNARITU, KIPOMENASAI NAPATALLEI MAJJAJARENG TAMPU’ KALAWING ATINNA NENNIYA NAPANNESSAI HAJJA’ AKKATTANA
NASIKOSANA RIYOLO’ RIYALA MULADA RIUKKA’ TIMU, NAKI SOMPOLOKENNI UNGA CENNING RARA, LAO RITOWANA MALEBBIKKENG, PAWARE’I AKKATTA ENGKAE NAWAWA KUWARITU.
NARIMAKKUWANNARITU, KIPOMENASAI NAPATALLEI MAJJAJARENG TAMPU’ KALAWING ATINNA NENNIYA NAPANNESSAI HAJJA’ AKKATTANA
NASIKOSANA RIYOLO’ RIYALA MULADA RIUKKA’ TIMU, NAKI SOMPOLOKENNI UNGA CENNING RARA, LAO RITOWANA MALEBBIKKENG, PAWARE’I AKKATTA ENGKAE NAWAWA KUWARITU.
ASSALAMU
ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH.
TAMU
BISMILLAHIRRAHMANIRRAHIM
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
ALHAMDULILLAHI RABBIL ALAMIN
PANGADERENG MALEBBIKKENG IYYA RIYALEBBIRIE NENNIYA KITANREYANGNGE ALEBBIRENNA.
LEBBIRIYOLO KIPATARAKKAI TANRANG ASUKKURUKENG MARAJA LAO RI PUWANG ALLAHU TAALA, NAMUKKA APPAINRINGENNA RITU NATOPADA ENGKA SIWOLLONG-POLLONG RIBOLA ASALAMAKENNA TOMALEBBIKKENG …………………..
KUWAETTOPA TENRIALUPAI MASSALAWA MASSE’ RI NABITTA MUHAMMAD SALLAHU ALAIHI WASALLAM.
NARIMUNRINNARITU TAPARAJAIYYANGNGA ADDAMPENG RISESE ALEBBIRETTA KUPAPPOLO ADDAWA-DAWANG BICARA
KUPABBARI ADA PAPPAKKUTANA ALE RIYALAE PADDAGARAGA PANGADERENGPASSALESSE’ JEMMA TOMALEBBI PAPPAKKESSE’ PADDUPPA WAJU PONCO’, MAPPASANRE RIADE PABBAJU BOLONG.
IKKENGMAI WAWANG ENGKAE POLE RI TANA MASE-MASENA TANAE RI ………….. IYA NAWAWAE TO MALEBBIKKENG …………..SAMBE ALE, SULLEWATANG, POLE TO MALEBBIKKENG ……………SILISE’.
MABBAKKELE’ LAO RIKKENG PALETTUKENGNGI SELLENG PAPPAKARAJANA LAO RI TOMALEBBIKKENG ………………… SILISE’.
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
ALHAMDULILLAHI RABBIL ALAMIN
PANGADERENG MALEBBIKKENG IYYA RIYALEBBIRIE NENNIYA KITANREYANGNGE ALEBBIRENNA.
LEBBIRIYOLO KIPATARAKKAI TANRANG ASUKKURUKENG MARAJA LAO RI PUWANG ALLAHU TAALA, NAMUKKA APPAINRINGENNA RITU NATOPADA ENGKA SIWOLLONG-POLLONG RIBOLA ASALAMAKENNA TOMALEBBIKKENG …………………..
KUWAETTOPA TENRIALUPAI MASSALAWA MASSE’ RI NABITTA MUHAMMAD SALLAHU ALAIHI WASALLAM.
NARIMUNRINNARITU TAPARAJAIYYANGNGA ADDAMPENG RISESE ALEBBIRETTA KUPAPPOLO ADDAWA-DAWANG BICARA
KUPABBARI ADA PAPPAKKUTANA ALE RIYALAE PADDAGARAGA PANGADERENGPASSALESSE’ JEMMA TOMALEBBI PAPPAKKESSE’ PADDUPPA WAJU PONCO’, MAPPASANRE RIADE PABBAJU BOLONG.
IKKENGMAI WAWANG ENGKAE POLE RI TANA MASE-MASENA TANAE RI ………….. IYA NAWAWAE TO MALEBBIKKENG …………..SAMBE ALE, SULLEWATANG, POLE TO MALEBBIKKENG ……………SILISE’.
MABBAKKELE’ LAO RIKKENG PALETTUKENGNGI SELLENG PAPPAKARAJANA LAO RI TOMALEBBIKKENG ………………… SILISE’.
SELLENG
PAPPAKARAJANA TAMPU’ AKKATA MARAJA, MARILALENG TEMMAGGANGKA , MENASA
KUWAROMAI SINGKERUANG MADECENGNGI IYYAPURAE NAORI-ORI ADA, MALLAKKE’-LAKKE’
BICARA , NASSAMAIYYAI PANGELORENG DUTA PADA DUTA SIARE’NA ESSO.
RIENGKANNARITU,
MAMMENASA MAPPAKKALEPU RIBILANG CUMPALING MAPPAGGENE’ RISUKE’ TEMMANRAPI,
MAPPASISOMPUNG WELARENG, MAPPASSEDI PARUKKUSENG, MAPPABBATANG BELOJAJARENG
NENNIYA MAPPALLEBBA’ TEDDUNG PATTEPPANGENG.
NASABA
BELOJAJARENNA TOMALEBBIKKENG ……….. RIYASENGNGE …………… MENASA MENASA KUWAROMAI
PASIYAME’I ANNIKANA SIBAWA WELARENGSUNGENNA TOMALEBBIKKENG …………………… RIYASENGNGE
………………………
NAKIPOMENASAI
MAPPESABBIYANGNGI RI ULUTUDANG, PATTUPPUI RIADE’ PASANREI RISYARA’ PAKKATENNIWI
RIADA TONGENG, KIMATTANGNGA RIRAPANGNGE, KIPATTARATTE’I RIWARIE, NENNIYA
KIYALAI PAPPEGAU’ RIABIYASANGNGE.
MAMUAREI
APPADAELORENNA DUTA PADA DUTA ENGKAI RITU RIPABBULO SIPEPPA, NAEBARA’ BAKU
MADECENGNGI SISAMPO SITUTU WATANG NAPATTONGKO’
IYYANAE
AKKATTANA MARAJA ENGKAE KIWAWA. MAMUAREI ENGKAI RITU RITARIMA MADECENG NAJAJINA
KIPAWARE’ ASSAMAIYYANA DUTA PADA DUTA, PURANNA’ KOROMAI SIPAKKENNU’-KENNU’
ININNAWA, SIPATTEPUI TAMPU’ KALAWING ATI, SIPADDEWENGI CINNA LAHERENG
AKKATTANA.
ASSALAMU
ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
TUAN RUMAH
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
ALHAMDULILLAH
IKKENGMAI SILISE’ PANGADERENG
RENNU MAKKERENNU KIJUJUNG RIPABOTTO ULU KIPATE’ RIPAKKA-PAKKA ULAWENG TANRANG RENNU RIKALAWING ATI.
ALHAMDULILLAH
IKKENGMAI SILISE’ PANGADERENG
RENNU MAKKERENNU KIJUJUNG RIPABOTTO ULU KIPATE’ RIPAKKA-PAKKA ULAWENG TANRANG RENNU RIKALAWING ATI.
KUWAENNA
NATURUNGI PAMMASE DEWATA, NATTAPPAA ENRE’ ESSOTIKKA MATA DETTIYAE, MAPPAENRE’
BALISUMANGE’ RIENGKANNA KOROMAI TOWANA MALEBBIKKENG PATALLEI MAJJAJARENG
DECENG MINASA RIAKKATTAIYYE..
ULAWENG
RIYALA GENO, SALAKA RIYALA LOLA’, INTANG BARELLIANG RIYALA PARAMATA REKKOWA
IYAMUA MELLE’ RIPOMENASAE RIELLI DECENGNGE NALALENG KUWA.
TANRANG
RENNU RIKALAWING ATI, KIPENRE’I DECENGNGE RIBOLA NASABA ADA PAPPAKARAJA NENNIYA
PAPPAKALEBBI. DECENG ENREKKI’ RIBOLA KIPAJUNGIKI’ LELLU’ PANGADERENG,
KIPALETEKI RITALUTTU’ PAPPAKALEBBI, PATTUPPUKI RISAPANA PAJJALEKKAKI’
RIAPPANG-APPANG SAPPURU COCCORENG PAKKATENNIKI RIPADDONGKO’, PASSINGKERUKI
RIPOSI BOLA NENNIYA PATUDAKKI’ RITAPPERE MARUDDANI.
TUDANNI
MATTI’ RITAPPERE MARUDDANI, NARITARIMANA DECENG ENGKAE KIWAWA NASABA’ RIORENNU
TEMMAGGANGKA.
NAENGKANIRITU RIPOMENASA TUMANINGI MADECENGNGI
IYYA-IYYANA ADA PURAE NASAUU JARANG-CARANG, NATENNUNG BAJA-BAJA NATTEPU
KUWAENNA BALO LIPA DUTA PADA DUTA.
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
TAMU
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
ALHAMDULILLAH
KIPAWARE’I RIBOTTING LANGI, KIPASAWEI RIPOSI TANA.
TANRANG RENNU MAKKIRENNU, NAMU’KA ENGKANA RITU RITARIMA MADECENG AKKATTA ENGKAE KIWAWA.
NASABA PAMMASE SIMATANA PUANG ALLAHU TAALA NAJAJI KUWARITU RIATU-ATU PANGULU ADANNA DUTA PADA DUTA, RIENGKANNARITU MANGURU NIA’, MANGURU AKKATTA, MANGURU SIRI, LALO BEKKA’ TEMMAKKASAPE’ NARIPOLO MALEMPE-E, RIPUEI MASSAPPAE, SISAMPONGEKKI’ SIRI SIPATARENREKEKKI’ BITITTA MADECENG
ALHAMDULILLAH
KIPAWARE’I RIBOTTING LANGI, KIPASAWEI RIPOSI TANA.
TANRANG RENNU MAKKIRENNU, NAMU’KA ENGKANA RITU RITARIMA MADECENG AKKATTA ENGKAE KIWAWA.
NASABA PAMMASE SIMATANA PUANG ALLAHU TAALA NAJAJI KUWARITU RIATU-ATU PANGULU ADANNA DUTA PADA DUTA, RIENGKANNARITU MANGURU NIA’, MANGURU AKKATTA, MANGURU SIRI, LALO BEKKA’ TEMMAKKASAPE’ NARIPOLO MALEMPE-E, RIPUEI MASSAPPAE, SISAMPONGEKKI’ SIRI SIPATARENREKEKKI’ BITITTA MADECENG
ABBULUSIPEPPA’NA
DUTAE IYANARITU :
1.
BALANCA PATTAROADE EGANA Rp ………………..
2.
SOMPA PATTARO SYARA’ IYANARITU ………………..
3.
LEKO’ PASSIKKI BIRITTA : (LEKO’ LOMPONA,
ERANG-ERANGNA, TIWI-TIWI, ALLUKKALU’NA, PASSURO MITANA)
4.
ACCATAKENNA
5.
TONANGENNA
6.
PAKEYANNA
7.
TANRA ESSONA
8.
NAKAWINGENG
9.
MAROLA
10. MAPPATUDANG
NAIYYA TANRA ESSONA KIPOMENASAE POLE
RIMAKKUNRAIYYE, MAUAREI IYYA-IYYANA PURAE NAPAWARE’ RIULU TUDANG PANGADERENG
ENGKAIRITU TENGNGINANGNGI SISALA POLE RIANGULU ADANNA DUTA PADA DUTA INSYA
ALLAH.
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
TUAN RUMAH
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
ALAHAMDULILLAH
TOWANA MALEBBIKKENG WAWANG ENGKAE POLE RITANA ASALAMAKENNA TANAE RI ………………
PURANI KITUMANINGI MADECENG IYYA-IYYANNA KUARITU ADA ASSAMAIYYANNA DUTA PADA DUTA, PADATOSAHA PURAE NALAKKE’-LAKKE’ TOMALEBBIKKENG ENGKAE MPAWA AKKATTA MANCAJIE PANGULU ADA, RITUJUNNA MENASA PADDENNUATTA’.
NAIYYA TANRA ESSO ENGKAE RIPOTANRA IYANARITU :
ALAHAMDULILLAH
TOWANA MALEBBIKKENG WAWANG ENGKAE POLE RITANA ASALAMAKENNA TANAE RI ………………
PURANI KITUMANINGI MADECENG IYYA-IYYANNA KUARITU ADA ASSAMAIYYANNA DUTA PADA DUTA, PADATOSAHA PURAE NALAKKE’-LAKKE’ TOMALEBBIKKENG ENGKAE MPAWA AKKATTA MANCAJIE PANGULU ADA, RITUJUNNA MENASA PADDENNUATTA’.
NAIYYA TANRA ESSO ENGKAE RIPOTANRA IYANARITU :
1.
ESSONA ………………TANGGALA …….TETTE’ ………….NAENRE’
KAWING
2.
MAROLAI RIESSONA ………………..
3.
MAPPATUDANGNGI :
SIYAREKENNI
BICARAE, SIPAHANNI AKKATTAE, MANGURUNI NIYA’E, MASSEDDINI ATIE, TEMPEDDINNI
GEGO’ PASO’ LUKA TARO ADA NAREI TARO ALE
POLE
RITOMALEBBIKKENG ………………… SILISE’. NAPAWARE’I RIOLO ALEBBIRETTA MANENG. ELLAU
ADDAMPESSOKKUNA, AJAKKE RILALENG APPANGADERENG ENGKARITU ATASSALANG RIPAPOLE.
NASABA IKKENG RUPA TAUWWE TELLEPPEI POLE RIATASSALANGENGNGE NENNIYA
RIATAKKALUPANGNGE.
NARIMAKKOWANNANARITU NATOPADA LISU MAKKATENNING
RIPAPPASENNA TORIOLOTA RIMAKEDANNA : REKKUWA ENGKAKO MENNANG PURA
SIWOLLONG-POLLONG NAMAELONO MALLAING LIPU AJA’ LALO MUSIRAMPENGENG LISE’
AMPELO.
RAMPEA NASENG GOLLA
NAKURAMPEKI KALUKU
SENGE’KA SIMATA JARUNG
NAKUBALI SENGE’TOKKI
SIPUPPURENG LINO
NENNIYA PAKKAWARUTTA’
RIADA MAMASE-MASE
MENASA KIALAI
TAJANGENG RIATI
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
============
RAMPEA NASENG GOLLA
NAKURAMPEKI KALUKU
SENGE’KA SIMATA JARUNG
NAKUBALI SENGE’TOKKI
SIPUPPURENG LINO
NENNIYA PAKKAWARUTTA’
RIADA MAMASE-MASE
MENASA KIALAI
TAJANGENG RIATI
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
============
UPACARA ADAT MAPPACCI
Contoh susunan Acara :
1.
Pembukaan oleh Pembawa Acara
2.
Pembacaan Ayat Suci Al-Quran (kalau ada)
3.
Sambutan (kalau ada)
4.
Sekelumit kata pengantar mengenai pelaksanaan
Mappacci (bagi yang bisa)
5.
Pelaksanaan Mappacci yang disertai penjelasan
tentang makna simbul/tafaul/sennu-sennuang yang terkandung apada semua
kelengkapan yang ada
6.
Penutup/istirahat
Kegiatan
di atas sebagai salah satu contoh ( sesuai situasi dan kondisi)
PAPPATARAKKA
(Calon Pengantin diundang menuju pelaminan)
(Calon Pengantin diundang menuju pelaminan)
ASSALAMU
ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
1.
PATARAKKANI MAI BELOTUDANGENG. NARIPATUDANG SIYAPI
SIYATA TAUWWE SILELE UTTU PATUDANGENG
2.
PADATTUDANG MAPPACCI SILEWO’-LEWO’. RIWENNI
TUDANGPENNINNA KUWARITU. PACCINGIWI SIYA BELOTUDANGENG
3.
NARIPATAJANNA MAI BELOTUDANGENG. NARIPADDIRATE
COKKONG RILAMMING LAKKO ULAWENG
URAIAN TENTANG MAPPACCI
Upacara
adat Mappacci dilaksanakan pada acara Tudang Mpenni, menjelang pelaksanaan akad
nikah / Ijab Kabul esok harinya. Di Makassar disebut Amata Korontigi
(Akkorontigi) di Bulukukma / Sinjai disebut Mappanreade.
Upacara
mappacci adalah salah satu upacara adat bugis, yang dalam pelaksanaannya
menggunakan / memakai daun pacar (dau pacci).
Pacci
adalah salah satu jenis tumbuhan yang dalam bahasa Indonesia disebut tumbuhan
pacar dan dalam bahasa latin disebut Lawsania Alba. Daun pacci yang ditumbuk
halus / dilumatkan sampai halus disebut pacci dikaitkan dengan kata “PACCING”
dalam bahasa bugis disebut suci / bersih.
Dengan demikian pelaksanaan upacara mappacci
mengandung makna / symbol akan kebersihan atau kesucian.
Sebagaimana yang tertera dalam ungkapan bahasa bugis yang mengatakan Mappacci iyyanaritu : gauk ripakkeonroi nallari adek, Mancaji gauk mabbiasa, tampuk sennu-sennuang ri niak akkatta madeceng mamuarei naletei pammase Dewata.
Yang sangat diharapkan :
Sebagaimana yang tertera dalam ungkapan bahasa bugis yang mengatakan Mappacci iyyanaritu : gauk ripakkeonroi nallari adek, Mancaji gauk mabbiasa, tampuk sennu-sennuang ri niak akkatta madeceng mamuarei naletei pammase Dewata.
Yang sangat diharapkan :
·
Utamanya kesucian hati Calon Mempelai menghadapi
hari esok, memasuki bahtera rumah tangga, melepas masa gadisnya dan masa
remajanya (masa lajangnya).
·
Pacci, apabila ditempelkan pada kuku, maka akan
member warna merah pada kuku dan sangat sukar / sulit menghilangkannya.
Pewarnaan kuku menjadi merah dan sukar dihilangkan ini ditarik seatu perlambang
dan harapan, semoga pernikahan nanti akan berlangsung dengan langgeng, menyatu
antara keduanya, kekal bahagia seumur-umurnya, laksana merah ronanya serta
lengketnya warna merah “Pacci” tadi.
·
Malam mappacci ini merupakan acara hidmat, penuh
doa dan restu dari para hadirin, handai tolan, keluarga dan para sesepuh atau
sinisepuh. Semoga doa restu para hadirin dapat mengukur kebahagiaan kedua
pasang suami istri kelak dalam membinah rumah tangga yang sakinah,
mawaddah warahma. Yaitu rumah tangga yang bahagia, penuh rasa cinta dan kasih
saying, sebagaimana sabda Nabi Muhammad SAW “Baetti Jannati” yang artinya
“Rumahku adalah Surgaku”.
·
Untuk melaksanakan “Mappacci” akan melibatkan
pasangan sesepuh sebanyak 9 (Sembilan) pasang. Dalam bahasa Bugis disebut
“Duakkesera” maksudnya Sembilan orang dari keluarga Ayah, sudah termasuk ayah
sendiri, dan Sembilan dari keluarga ibu termasuk ibu sendiri. Adapun yang
lainnya, tidak termasuk dalam “Duakkasera”. Kesembilan pasang dari Pinisepuh,
diharapkan dapat menitiskan atau mewariskan suri tauladan dan nasib baiknya
kepada calon mempelai. Selain “Daukkasera” biasa juga sebanyak “Duappitu”.
Maksudnya tujuh dari ayah dan tujuh dari ibu
MAKNA, SIMBOLIS TAFAUL ATAU SENNU’ SENNUANG YANG
TERKANDUNG DALAM PERLENGKAPAN ATAU PERANGKAT YANG ADA :
1. Bantal (Angkangulung)
a. Bantal terbuat dari kapas dan kapuk, suatu perlambang “kemakmuran” dalam bahasa bugis disebut “Asalewangeng”.
b. Bantal sebagai pengalas kepala, dimana kepala adalah bagian paling mulia bagi manusia. Dengan demikian bantal melambangkan kehormatan, kemuliaan atau martabat. Dalam bahasa bugis disebut “Alebbireng”. Dengan demikian diharapkan calon mempelai senantiasa menjaga harkat dan martabatnya dan saling hormat menghormati. Dalam bahasa bugis “Nalitutui alebbirenna nennia maccai mappakaraja/ mappakkalebbi
a. Bantal terbuat dari kapas dan kapuk, suatu perlambang “kemakmuran” dalam bahasa bugis disebut “Asalewangeng”.
b. Bantal sebagai pengalas kepala, dimana kepala adalah bagian paling mulia bagi manusia. Dengan demikian bantal melambangkan kehormatan, kemuliaan atau martabat. Dalam bahasa bugis disebut “Alebbireng”. Dengan demikian diharapkan calon mempelai senantiasa menjaga harkat dan martabatnya dan saling hormat menghormati. Dalam bahasa bugis “Nalitutui alebbirenna nennia maccai mappakaraja/ mappakkalebbi
2. Sarung 7 lembar (Lipa’ pitullampa)
·
Sarung sebagai penutup tubuh. Tentunya kita akan
merasa malu apabila tubuh kita tidak tertutup / telanjang. Dalam bahasa bugis
disebut “Mabbelang / mallosu-losu”. Dengan demikian diartikan sebagai harga
diri (merasa malu). Dalam bahasa bugis disebut “Masiri / malongko” sehingga
diharapkan agar calon mempelai senantiasa menjaga harga dirinya. Dalam bahasa
bugis “Sini nalitutuwi sirina”.
·
Membuat sarung (mattennung) memerlukan
keterampilan, ketelatenan, dan ketekunan, untuk mendapatkan hasil tenunan yang
rapi dan halus. Konon, bila seorang pria akan mencari / memilih calon istri,
takperlu melihat sang gadis tersebut, tapi cukup melihat hasil tenunannya,
rapi/ halus tidaknya tenunan tersebut, cukup menentukan jatuhnya pilihan.
·
Sedang sebanyak 7 lembar tersebut, dalam bahasa
bugis kata tujuh erat kaitannya dengan kata patuju / tujui yang artinya benar,
berguna, atau manfaat. Sehingga diharapkan agar calon mempelai senantiasa
berbuat, melakukan atau mengerjakan sesuatu yang benar, berguna atau
bermanfaat. Selalu benar, sini-tujui. Adapun bilangan 7, yang dalam bahasa
bugis dikatakan “Pitu”, bermakna akan jumlah atau banyaknya hari yang ada.
Dimana tanggung jawab dan kewajiban timbale balik antara suami dan istri harus
dipenuhi setiap harinya.
3. Pucuk daun pisang (colli’ daung utti)
Kita
mengetahui, bahwa daun pisang yang tua, belum kering, sudah muncul pula daun
mudanya untuk meneruskan kehidupannya dalam bahasa bugis disebut
“Maccoli-maddaung”. Melambangkan kehidupan sambung menyambung
(berkesinambungan). Artinya jangan berhenti berupaya, berusaha keras demi
mendapatkan hasil yang diharapkan. Sebagaimana kehidupan pisang, nanti berhenti
berpucuk setelah sudah berubah. Dalam falsafah bugis, mengatakan “Resopa
natemmangingngi”. Malomo nalompengi, Pammase Dewata.
4. Daun
Nangka (Daun Panasa)
·
Kata “Panasa” mirip dengan kata “Menasa” yang
berarti “Cita-cita lhur” pelambang doa dan harapan mulia. Dalam bahasa Bugis
disebut “Mammenasa ri Decengnge’ artinya senantiasa bercita-cita akan kebaijan
atau kebajikan.
·
Sedang “Bunganya Nangka” disebut ‘Lempu”
dikaitakan dengan kata “Lempuu”(dalam bahasa Bugis) yang artinya
kejujuran dan dipercaya. Sebagaimana salah satu ungkapan atau syair Bugis,
yakni : DUAMI RIALA SAPPO, UNGANNA PANASAE, BELO KANUKUE artinya hanya ada dua
yang menjadi perisai hidup dalam kehidupan dunia yang fana ini, yaitu UNGANNA
PANASAE (Lempu) yakni kejujuran,dan BELO KANUAKUE (Paccing) yang artinya
kebersihan atau kesucian. Dengan demikian diharapkan kiranya calon mempelai
memiliki kejujuran dan kebersihan atau kesucian.. Apabila Sarung tujuh lembar,
maka daun Nangka sebanya Sembilan lembar. Adapun arti sembilan lembar yaitu
semangat hidup atau kemenangan. Dalam bahasa Bugis disebut TEPUI, PENNOI ATAU
MAGGENDINGNGI. Dalam arti kata rejekinya melimpah ruah atau
TASSERA-SERAI DALLE’ HALLALA’NA
5. JAGUNG MELATI/BERAS MELATI/BERTI (WNNO ATAU
BENNO)
Yaitu
jagung / beras yang digoreng/disangrai hingga mekar berkembang dengan baik.
Dalam bahasa Bugis disebut PENNO RIALE artinya mekar dengan sendirinya.
Sehingga diharapkan agar calon mempelai dapat mandiri dalam membina rumah
tangga.
6. LILIN / (TAIBANI/PATTI)
Taibani
atau Patti berasal dari lebah yang dijadikan lilin sebagi suluh atau pelita
yang dapat menerangi kegelapan yang berarti panutan atau teladan. Sehingga
diharapkan calon mempelai dapat menjadi penerang, penuntun, suriteladan dalam
kehidupan bermasyarakat. LEBAH yaitu senantiasa hidup rukun, tenteram, damai,
rajin dan tidak saling mengganggu satu sama lain. Selain daripada itu lebah
menghasilkan suatu obat yang sangat berguna bagi manusia yaitu “Madu” dalam
bahasa Bugis disebut “CANI’ yang dikaitkan dengan kata ‘Cenning” yang artinya
manis. Sehingga diharapkan agar calon mempelai senantiasa memiliki hati yang
manis, sifat,prilaku dan tutur kata yang manis untuk menjalin kebersamaan dan
keharmonisan.
7.TEMPAT PACCI / Wadah yang terbuat dari Logam (CAPPARU’
BEKKENG)
Antara CAPPARU’
dan PACCI melambangkan dua insane yang menyatu dalam suatu ikatan atau jalinan
yang kukuh. Semoga pasangan suami isteri tetap menyatu, bersama mereguk
nikmatnya cinta dan kasih saying yang sudah dijalin oleh dua rumpun keluarga.
PENUTUP
Hadirin yang kami Hormati,
Demikian sekelumit makna, symbol, tafaul atau sennu-sennuang yang terkandung dalam Upacara Adat Mappacci. Semoga doa restu para hadirin dapat mengantar pasangan suami isteri dalam kehidupan yang bahagia, sejahtera, aman dan damai dalam keluarga yang sakinah mawaddah warahmah
Demikian sekelumit makna, symbol, tafaul atau sennu-sennuang yang terkandung dalam Upacara Adat Mappacci. Semoga doa restu para hadirin dapat mengantar pasangan suami isteri dalam kehidupan yang bahagia, sejahtera, aman dan damai dalam keluarga yang sakinah mawaddah warahmah
Akhirnya : COKKONG MUA MENASAE, NAKKELO DEWATA
SEUWWAE NAIYYA MADDUPA.. Artinya berpucuk jua, harapan, kehendak Tuhan jualah
yang berlaku maka itulah yang menjadi kenyataan.
Cukup sekian mohon maaf atas segala kekurangan dan terima kasih atas perhatiannya.
Wabillahi Taufiq Walhidayah Wassalamu Alaikum Warahmatullahi Wabarakatuh
Cukup sekian mohon maaf atas segala kekurangan dan terima kasih atas perhatiannya.
Wabillahi Taufiq Walhidayah Wassalamu Alaikum Warahmatullahi Wabarakatuh
MAPPAPENNING ATAU MATTIWI BOTTING ( PIHAK PENGANTIN
PRIA)
BISMILLAHIRRAHMANIRRAHIM
ASSALAMU ALAIKUM WR.WB
ASSALAMU ALAIKUM WR.WB
IKKENG
MAI WAWANN ENGAKAE POLE RITANA MASE-MASENA TANAE RI JALAN
……………………PATARAKKAI BELO TUDANGENG …………………………………… ANA’ RIWAKKANG WIJA PATTOLANA
BAPAK ……………………………….
NANGURUSIE, IBU ……………………………..
TARAKKA MABBAKKASANG SAKKE PATTENTENG PASSURO MITANA
NARULU SELESSURENG SOMPUNG LOLO
NASIMPANUANGI PASSIAJINGENG BALI BOLA
LETTU TESSANGKALANGENG RI TANA ASALAMAKENNA TANAE KURINI, RISUMPANG MINANGA PANGADERENNA TOMALEBBIKKI
NANGURUSIE, IBU ……………………………..
TARAKKA MABBAKKASANG SAKKE PATTENTENG PASSURO MITANA
NARULU SELESSURENG SOMPUNG LOLO
NASIMPANUANGI PASSIAJINGENG BALI BOLA
LETTU TESSANGKALANGENG RI TANA ASALAMAKENNA TANAE KURINI, RISUMPANG MINANGA PANGADERENNA TOMALEBBIKKI
BAPAK …………………………………….
MAPPARUKKUSENG , IBU ……………………
MAPPARUKKUSENG , IBU ……………………
PATALLEI MAJJAJARENG, DECENG MINASA
RIASSAMATURUSENG
MAMINASA SAGALA, MINASA IYAMUA SISOMPUNG WELARENG MAPPASIAME’ PARUKKUSENG, MAPPAKKALEPU RIBILANG CUMPALING
ANAKKI …………………………………
RIPANCAJIWI ANA’ RIWAKKANG PALLAWA LIPU RILALENG RISALIWENG NASALEWANGENG LISE’NA LANGKANAE.
MAMINASA SAGALA, MINASA IYAMUA SISOMPUNG WELARENG MAPPASIAME’ PARUKKUSENG, MAPPAKKALEPU RIBILANG CUMPALING
ANAKKI …………………………………
RIPANCAJIWI ANA’ RIWAKKANG PALLAWA LIPU RILALENG RISALIWENG NASALEWANGENG LISE’NA LANGKANAE.
MATTAJENG BOTTING (PIHAK PENGANTIN PEREMPUAN)
BISMILLAHIRRAHMANIRRAHIM
ASSALAMU ALAIKUM WR.WB
PAPPASSALAM RITOPOLE MALEBBIKI WAWANG ENGKAE POLE RITANA ASALAMAKENNA TANAE ……………………………
PATARAKKAI BELO TUDANGENG …………………………….
ANA’ RIWAKKANG WIJA PATTOLA WELARENG SUNGE’NA
BAPAK …………………………………NANGURUSIE IBU ……………………………………
TARAKKA MABBAKKASANG TUTTUNG SALOMPE UDDANI, MATTEKKA RISEPE-SEPE’ MENASA, MOLA LETENG PADDENNUANG RI TANA ASALAMAKENNA TANAE KURINI.
ASSALAMU ALAIKUM WR.WB
PAPPASSALAM RITOPOLE MALEBBIKI WAWANG ENGKAE POLE RITANA ASALAMAKENNA TANAE ……………………………
PATARAKKAI BELO TUDANGENG …………………………….
ANA’ RIWAKKANG WIJA PATTOLA WELARENG SUNGE’NA
BAPAK …………………………………NANGURUSIE IBU ……………………………………
TARAKKA MABBAKKASANG TUTTUNG SALOMPE UDDANI, MATTEKKA RISEPE-SEPE’ MENASA, MOLA LETENG PADDENNUANG RI TANA ASALAMAKENNA TANAE KURINI.
NALETTU TASSANGKALANGENG MALLABU SENGERENG RI
SUMPANG MENANGA PANGADERENNA BAPAK ……………………………..ENGKAE MAPPARUKKUSENG IBU
…………………..RILANGKANA ASSOMMENGENNA ANAKKI ……………………….TIJJANI RILANGKANA
RIWATAKKI CINDE PAPPAKARAJA RIPAJUNGIKI LETTU PANGADERENG, RIPALETEKI RITALUTTU PAPPAKALEBBI.
NARAGA-RAGAKI PASSERE PADDUPPA GENRANG TETTE BALI SUMANGE’
RIPATTUPPUKI’ RISAPANA, MAJJULEKKAKI RIAPPANG APPANG MAKKATENIKKI RICOCCORENG
RIAMAPORIKI WE’ TUNE’ DAENG MABERE DATU SANGIANGSERI
RIPASSESU’’KI’ RISUMPANG LANGKANA, RIPADDIRATE’KI COKKONG RILAMMING ASSITARIMANGNGE
TEMMASALA RONNA REKKUA IKKENG MAI SILISE’ MELLAUADDAMPENG MARILALENG TEMMAGGANGKA REKKUA ENGKA ATASSALANGENG RILALENG PANGADERENG. TAPPARAJAYAKKI ADDAMPENG NAAJA TOSIRAMPENGENG LISE’ AMPELO
RAMPEYA GOLLA NAKURAMPEKI’ KALUKU, SENGE’KA SIMATA JARUNG NAKUBALI PASSENGERENG TOKKI SIPUPPURENG LINO
NENNIYA PAKKAWARUTTA RI ADA MAMASE-MASE MENASA RIYALAI TAJANGENG RI ATI
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
RIWATAKKI CINDE PAPPAKARAJA RIPAJUNGIKI LETTU PANGADERENG, RIPALETEKI RITALUTTU PAPPAKALEBBI.
NARAGA-RAGAKI PASSERE PADDUPPA GENRANG TETTE BALI SUMANGE’
RIPATTUPPUKI’ RISAPANA, MAJJULEKKAKI RIAPPANG APPANG MAKKATENIKKI RICOCCORENG
RIAMAPORIKI WE’ TUNE’ DAENG MABERE DATU SANGIANGSERI
RIPASSESU’’KI’ RISUMPANG LANGKANA, RIPADDIRATE’KI COKKONG RILAMMING ASSITARIMANGNGE
TEMMASALA RONNA REKKUA IKKENG MAI SILISE’ MELLAUADDAMPENG MARILALENG TEMMAGGANGKA REKKUA ENGKA ATASSALANGENG RILALENG PANGADERENG. TAPPARAJAYAKKI ADDAMPENG NAAJA TOSIRAMPENGENG LISE’ AMPELO
RAMPEYA GOLLA NAKURAMPEKI’ KALUKU, SENGE’KA SIMATA JARUNG NAKUBALI PASSENGERENG TOKKI SIPUPPURENG LINO
NENNIYA PAKKAWARUTTA RI ADA MAMASE-MASE MENASA RIYALAI TAJANGENG RI ATI
ASSALAMU ALAIKUM WARAHMATULLAHI WABARAKATUH
·
Mappasau Botting & Cemme Passih
Setelah menyebarkan undangan pernikahan, mappasau botting, yang berarti
merawat pengantin, adalah ritual awal dalam upacara pernikahan. Acara ini
berlangsung selama tiga hari berturut-turut sebelum hari H. Selama tiga hari
tersebut pengantin menjalani perawatan tradisional seperti mandi uap dan
menggunakan bedak hitam dari campuran beras ketan, asam jawa dan jeruk nipis. Cemme Passih sendiri merupakan mandi tolak balak
yang dilakukan untuk meminta perlindungan Tuhan dari bahaya. Upacara ini
umumnya dilakukan pada pagi hari, sehari sebelum hari H.
·
Mappanre Temme
·
Mappacci / Tudammpenni
Malam menjelang pernikahan, calon pengantin
melakukan kegiatan mappaci / tudammpenni.
Proses ini bertujuan untuk membersihkan dan mensucikan kedua pengantin dari
hal-hal yang tidak baik. Dimulai dengan penjemputan kedua mempelai, yang
kemudian duduk di pelaminan, setelah itu di depan mereka disusun
perlengkapan-perlengkapan berikut; sebuah bantal sebagai simbol penghormatan,
tujuh sarung sutera sebagai simbol harga diri, selembar pucuk daun pisang
sebagai simbol kehidupan yang berkesinambungan, tujuh sampai sembilan daun
nangka sebagai simbol harapan, sepiring wenno (padi yang sangrai) sebagai
simbol perkembangan baik, sebatang lilin yang menyala sebagai simbol
penerangan, daun pacar halus sebagai simbol kebersihan dan bekkeng (tempat
logam untuk daun pacci) sebagai simbol persatuan pengantin. Setelah
perlengkapan-perlengkapan tersebut ditaruh, satu persatu kerabat dan tamu akan
mengusapkan pacci ke telapak tangan pengantin.
·
Mappenre Botting
·
Madduppa Botting
·
Mappasikarawa / Mappasiluka
·
Marola / Mapparola
Pada tahapan ini, mempelai wanita melakukan
kunjungan balasan ke rumah mempelai pria. Bersama dengan iring-iringannnya,
pengantin wanita membawa sarung tenun sebagai hadiah pernikahan untuk keluarga
suami.
·
Mallukka Botting
Dalam prosesi ini, kedua pengantin menanggalkan
busana pengantin mereka. Setelah itu pengantin pria umumnya mengenakan celana
panjang hitam, kemeja panjang putih dan kopiah, sementara pengantin wanita
menggunakan rok atau celana panjang, kebaya dan kerudung. Kemudian pengantin
pria dililitkan tubuhnya dnegan tujuh lembar kain sutera yang kemudian dilepas
satu persatu.
·
Ziarah
Sehari setelah hari pernikahan berlangsun, kedua
pengantin, bersama dengan keluarga pengantin wanita melakukan ziarah ke makam
leluhur. Ziarah ini merupakan bentuk penghotmatan dan syukur atas penikahan
yang telah berlangsung lancar.Massita Beseng
Sebagai penutup rangkaian acara pernikahan, kedua keluarga pengantin bertemu di rumah pengantin wanita. Kegiatan ini bertujuan untuk membangun tali silaturahmi antara kedua keluar






Izin ambil gambarnya untuk tugas kuliah☺️🙏
BalasHapus